A német gazdaság összeomlóban, új vasfüggöny készül – Magyarország számára egy járható út maradt

Nyitóképen: Orbán Viktor a XVII. Szakma sztár fesztivál megnyitóján idén áprilisban. A miniszterelnök nemrég közölte, hogy jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Gazdasági semlegességre van szüksége Magyarországnak – jelentette be a kötcsei pikniken tartott beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök ezzel új gazdaságpolitikát hirdetett, amelynek lényege, hogy nem politikai szemüvegen keresztül kell néznünk a gazdaságot, hanem az életképességét szem előtt tartva. Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a világban zajló blokkosodásból, ameddig csak lehetséges.

A kormányfő kijelentette: a legfontosabb távol tartanunk magunkat azoktól a konfliktusoktól, amelyek arra kényszerítenek, hogy válasszunk a Nyugat és a Kelet között. Orbán Viktor ismét leszögezte, hogy Magyarország elválaszthatatlan része a nyugati szövetségi rendszernek, a NATO-nak és az Európai Uniónak, ám ez nem jelenti azt, hogy csak a nyugati országokkal szabad fenntartanunk a gazdasági kapcsolatainkat, főképp, hogy a Kelet, elsősorban Ázsia óriási fejlődésen megy keresztül, Kína pedig a világ legnagyobb gazdasága.

A semlegesség öt feltétele

A miniszterelnök öt pontban foglalta össze, mi kell a gazdasági semlegességhez: finanszírozási, beruházási, piaci, technológiai és energiasemlegesség.

Az elsővel kapcsolatban Orbán Viktor kitért arra, hogy Magyarország finanszírozási kényszerben lévő, kitett gazdaságú ország, ezért a pénzügyi biztonsághoz szüksége van külső segítségre. Ebben szavai szerint nem lehet csak Brüsszelre és Londonra támaszkodnunk, nem lehet csak egyetlen pénzpiacról fedezni hazánk hiteligényét. A beruházási és a piaci semlegességről kifejtette: nincs azzal probléma, ha az Európai Unió piacaira termelünk, de például Kína is ugyanannyit fizet a termékeinkért és a szolgáltatásainkért, vagyis mindenkivel érdemes kiépíteni és fenntartani a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat, ameddig erre lehetőségünk van.

A technológiai semlegességgel kapcsolatban a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, nem az a fontos, hogy az adott technológiát ki gyártja. Ahogy fogalmazott, nem fogunk csak azért nyugati technológiát használni, mert nyugati, ha Kínának vagy más nem nyugati országnak a technológiája jobb. Végül az energiasemlegesség kapcsán kiemelte: 2032-re Magyarország nagyjából önellátóvá válik.

„Magyarország gazdaságilag kitett ország, ezen csak úgy tudunk enyhíteni a mind zordabb, vasfüggönyök leeresztésén munkálkodó, Európa gazdasági pozícióinak elvesztéséhez vezető környezetben, ha kapcsolatokat alakítunk ki a Nyugat és a Kelet, a Dél és az Észak között, vagyis ha gazdaságilag semlegesek leszünk – hangsúlyozza a Mandiner megkeresésére Kovács Árpád, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja, a Költségvetési Tanács korábbi elnöke. – Közben itthon tesszük a magunk dolgát azzal, hogy kezeljük a kis- és a közép­vállalkozói szektor versenyképességi hiányosságait, vagy az energiabiztonságot elősegítendő folytatjuk a beruházásokat a megújuló energiába. Ezen a téren jól állunk: Magyarország az egyik legnagyobb mértékben növelte a megújuló energia arányát. A tömbökre szakadó világban minden lehetőséget megragadunk a hidak építésére, a finanszírozási kapcsolatok diverzifikálására, divatos szóval a konnektivitásra.”

Vége az együttműködés korának

A 2010 és 2019 közötti időszakhoz képest gyökeresen megváltozott a világ a koronavírus-járvány és még inkább az orosz–ukrán háború kitörésével. A magyar gazdaság az elemzők egyöntetű véleménye szerint idén csupán 1-2 százalékkal nőhet, de jövőre már visszatérhet a dinamikus, 3-5 százalékos bővüléshez, ami Európa élmezőnyét jelentené.

A legfontosabb azonban, hogy az ország finanszírozása biztosítva van. Emellett az Európai Unió költségvetési szabályainak megfelelően a következő években 3 százalék alá kerül a büdzsé hiánya, és csökken az államadósság is.

Magyarországnak nincsenek olyan erőforrásai, amelyek lehetővé tennék a szükségletek fedezését külső források nélkül. Hazánkra nézve Németország mint első számú kereskedelmi partner hatása a legerőteljesebb. Az ország a recesszió közelébe került. Az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy az energiaárak az orosz–ukrán háború előtti szinthez képest a három-ötszörösükre emelkedtek. Szintén gondot jelent, hogy a német autóipar lemaradt a beruházásokkal, az e-járművek piacán ráadásul Kína jelentős állami támogatások mellett gyorsan terjeszkedik.

Az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása és a Moszkva ellen hozott szankciók miatt gyakorlatilag megszakadtak az ipari, kereskedelmi és energetikai kapcsolatok Németország és Oroszország között. A német költség­vetésnek súlyos kiadást jelentett Ukrajna támogatása, a zöldintézkedések pedig a bevételi oldalt vetették vissza. Az alkotmány ráadásul kifejezetten tiltja, hogy a kormányzat eleressze a gyeplőt, és a beruházások ösztönzésére átmenetileg növelje a költségvetési hiányt vagy az államadósságot.

Valóra vált Európa rémálma

Az unió lemaradt a globális versenyben. Az Egyesült Államok inflációellenes csomagja vagy Kína globális szerepének növekedése mellett az EU az utóbbi években csak olyan intézkedéseket hozott, amelyek hatására a gazdasága stagnál. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke a közelmúltban mutatta be azt a több mint négyszáz oldalas jelentést, amely feltárja, az uniónak milyen területeken kell sürgősen beavatkoznia a versenyképességének javításához.

A jelentés is megállapítja, hogy a legnagyobb gondot az energiaárak okozzák. Azzal, hogy az EU az orosz energiaforrásokról áttért az amerikaiakra, elsősorban a cseppfolyósított földgázra, az áram ára a három-négyszerese, a földgázé pedig az öt-hatszorosa lett az egyesült államokbelinek. Ez azt jelenti, hogy a tengerentúli gyártás jelentős versenyelőnyben van, az uniós vállalatok helyett pedig sok helyen a kínai és az orosz versenytársak szereznek piacokat.

Zöld, szociális vagy versenyképes

Az EU vezetésének be kellene látnia, hogy Európa nem lehet egyszerre zöld, szociális és versenyképes. Ha nem hoz gyors és határozott intézkedéseket a huszonhét tagállam, akkor veszélybe kerül a kontinens jóléte – figyelmeztetett Draghi.

A pénzügyi mágusnak tekintett szakember olyan megoldásokat javasol, amelyek gyakorlatilag kivitelezhetetlenek. Ezek közé tartozik egy újabb – a covidválság utánihoz hasonló – közös hitelfelvétel, amellyel az EU a beruházásokat ösztönözné. Ezek a befektetések nagyrészt a védelmi és a hadiiparban valósulnának meg, ezzel erősítve a kontinens biztonságát. Az újabb uniós kölcsön azonban problémás, mivel egyrészt a korábbi piaci konstrukció visszafizetése is nagy terhet ró a költségvetésre, másrészt Németország részéről alkotmányellenes lenne a javaslat támogatása.

Egy másik tervezet szerint a tagállamoknak kellene nagyobb hozzájárulást fizetniük az uniós kasszába, a közös költségvetés harmadát kitevő agrártámogatási rendszert pedig átformálnák. A visszaosztott pénzekből a zöldátállást segítené elő az EU, de úgy, hogy a beruházások a korábbiaktól eltérően ne vessék vissza a versenyképességet.

Draghi világossá teszi: az unió az utóbbi években olyan döntéseket hozott, amelyek hatására tartósan kispadra került a globális versenyben, a leszakadás pedig folyamatos, elsősorban az orosz energiahordozók kiesése miatt. Az inflációt sikerült ugyan visszaszorítani, egy újabb áremelkedésekkel járó időszak fenyeget.

Készül a jövő évi költségvetés

A magyar miniszterelnök is beszélt Mario Draghi jelentéséről. „A világrendszerváltás létező dolog Draghi szerint is” – hangsúlyozta, hozzátéve: vagy benevezünk ebbe a versenybe, vagy lezárjuk a határokat, és blokkosodunk. „Magyarország érdekét a blokkosodás nem szolgálja, az tragédia lenne” – jelentette ki. Kiemelte: szövetségeseket kell gyűjteni a hasonló gondolkodású országok között. Spanyolország kormányfője például nemrég arról beszélt Kínában, hogy a védővám elhibázott lépés.

Orbán Viktor az utóbbi hetekben többször is szót ejtett a jövő évi költségvetésről. Világossá tette, jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, s a kormány célja, hogy megduplázza a családi adókedvezmény mértékét legkésőbb 2026-ra. Az is kiderült, hogy a kormány munkáshitel bevezetését tervezi, amelyet azok vehetnének igénybe, akik már fiatal koruktól dolgoznak, és kimaradtak a diákhitel konstrukciójából.

A miniszterelnök azt mondta, tisztában van azzal, hogy az előző évek gazdasági nehézségeit megérzik a családok, ezért emelni kell az emberek életszínvonalát, amire a bérek növelésével van lehetőség. Közben támogatni kell a kis- és a középvállalkozásokat is, amihez már több programot bejelentett a kormány, és a következő időszakban is várhatók részletek.

Orbán Viktor végezetül ismét kiemelte, hogy abban az esetben jöhet európai fellendülés, ha az ukrajnai háború véget ér. A folyamat szerinte akkor indulhat el érdemben, ha a novemberi amerikai elnökválasztáson Donald Trump legyőzi Kamala Harrist. Az elnökválasztás a beszámolók és az elemzői várakozások szerint rendkívül szoros eredményt hozhat.